A kipufogó

 2017.09.23. 06:00

Még éppenhogycsak nekikezdődött az ősz, amikor a kis sün és a nagy medve már az erdő mélyét járták, lesve, hogy majd hol érdemes szálláshelyet bérelni a téli álom hónapjainak a kibekkelésére. Ekkor történt meg, hogy ráleltek a kipufogóra. A baljós fémtest más autóalkalmatosságokkal együtt hevert, rozsdásan és félig beágyazottan a hulló levelekkel takart nedves avarban.

A sün szemében egész hatalmasnak tűnt, és valahogy a tojásokkal teli űrjárművet juttatta az eszébe az Alienből, amit egyszer látott. Megborzongott: talán időtlen idők óta itt áll. Ránézésre mindenképpen régebbinek látszott, mint egy sünöltő (de nem tudta, hogy medveöltőben ez milyen hatást kelthet). Kíváncsian kérdezte a medvét:

– Te, te tudod, hogy a kipufogó valójában micsoda?

A medve először csak mellébeszélt, mivel nem akarta azt a hatást kelteni, hogy nem tudja; de miután nem tudta, és ő is kíváncsi volt rá, így végül is az lett belőle, hogy elmentek a bölcs bagolyhoz, akit megkértek, hogy mondja el, hogy ő mit tud. A bagoly készségesen elmagyarázta nekik, hogy kérem szépen, az ősi maya kultúrának volt egy ún. kipu-írása, vagy az eredeti helyesírás szerint quipu, ami ilyen kötelekre kötött csomókból állott, és valamivel ugye azt is fogni kellett, ennek érdekében pedig ún. kipu-fogót használtak.

sun1.jpg

Máris úgy érezték, mindent értenek. Megköszönték, aztán szépen visszaballagtak. A medve közben kikövetkeztette, hogy nyilván nem pusztán az eszközt hívták kipufogónak, hanem azt is, aki használta, és az ilyen személyeket nagyon megbecsülték, magas rangú szellemi vezetőnek számítottak a társadalomban.

Címkék: könyv cartoon nyúl mese novella irodalom ünnep vallás ősz medve macska sün alien kipufogó napéjegyenlőség

MemTest64

 2017.08.10. 02:00

Egy egyszerű kis tesztprogramnak indult, végül hónapokig húzódott a fejlesztése. Egyrészt mivel igen körülményes volt a sokoldalú tesztelés és piszmogós a makacs hibák felderítése – másrészt mivel túl sok funkcióját próbáltam a szűkös keretekbe belezsúfolni. De éppen ezért csináltam: hogy felderítsek vele olyan területeket a nagy-nagy Commodore birodalomban, amivel még sosem foglalkoztam előtte (így mellesleg egy csomó leírást is végig kellett közben olvasni és vadászni az infókra a neten stb.). Amit menet közben kiderítettem, azt jórészt leírtam a pár hónappal ezelőtt már közreadott 51-oldalas „kis” PDF dokumentumban (ld. Platform Independent Code). Végső soron akár úgy is felfoghatjuk, hogy az alkalmazás ennek a leírásnak egy példaprogramja. (És az egész azért kellett, mert ezeket az elemeket mind fel szeretném használni a Rosettában később.)

Az egyik lényege, hogy olyan program, ami elviekben minden Commodore gépen elindítható (más szóval a középpontban álló C64/128/65-ös család mellett éppen úgy a Plus/4-en, a VIC-20-on, a PET-en… stb.) A másik meg, hogy automatikusan detektálja a rendszer összetevőit, majd teszteli is őket, és az eredményeket a képernyőre írja (mint afféle „sysinfo”).

memtest40.jpg

Szokás szerint összecsomagoltam az egészet egy zip fájlba, a forrásokkal együtt, és van benne egy hatoldalas PDF a használati útmutatóval és egyéb tudnivalókkal (angolul), így nem akarok mindent újra idemásolni, hiszen akit érdekel, az úgyis megtalálja őket ott. Feltöltöttem a weboldalamra, és emellett a csdb.dk-ra is természetesen. Ezenkívül nyitottam egy topikot a Lemon64-en, ahol szintén hozzá lehet szólni.

Címkék: teszt commodore programozás angol pdf c64 lcd vice plus/4 dtv chameleon tdc vdc hardverteszt dma c128 6510 supercpu 65xx 1541 ultimate 6509 reu c65 65816 ide64 csdb.dk mega65 memtest64 cbm-ii vic-20 lemon64

A kis gyufagyáros lány

 2017.06.29. 04:11

Élt egyszer egy király: nem volt éppen kimondottan rossz szándékú, viszont bölcsnek avagy belátónak sem igazán volt mondható: konok volt és önfejű, a legkevésbé hajlott rá, hogy tanuljon a hibákból. Csökönyösen ragaszkodott hozzá, hogy egy fiúutódra van szüksége. Ezzel aztán addig-addig próbálkozott, amíg végül tizenhárom lánya született.

Minden egyes alkalommal egyre bosszúsabb és ingerültebb lett, és csalódottabb is, és cinikusabb, keserűbb. Nem volt kíméletes ezután a névadásban, s a törődést és gondoskodást sem vitte éppenséggel túlzásba. (Igaz, nem is nagyon tudta, hogyan kellene azt csinálni.)gyuf1.jpg

Így nőttek fel együtt tizenketten eme leányok: a többnyire az ablakoknál ábrándozó Melankólia; a hiperaktív Hisztéria; az ének- és a zongoratanárai tucatjait sírba vivő Atonália; az irodalmi ambícióiból egyelőre nem túl sokat felmutató Diszlexia; a csontos vállú Anorexia; az idővel egyre rendezetlenebbé váló Entrópia; a néha kissé zavarba ejtő helyzetekben rajtakapott Nekrofília; a vele szemben viszont sokszor ártatlanul gyanúba keveredő ikrek, Aposztázia és Herézia; a folyton illatozó Fekália; a kiskorában sokat gyengélkedő, satnya Euthanázia; valamint a sajnálatosan a felnőtt kort már meg nem érő, de legalább kedves emlékeket maga után hagyó, édes, pici Kaposiszarkóma.

Egyedül a Harmónia nevet nem lehetett volna senkire sem vonatkoztatni… Igaz, egyszer óvatlanul felmerült egy írnok részéről a Tizenharmónia kifejezés esetleges használata, amit természetesen az uralkodó hallani sem akart, sőt, egy kicsit később ki is végeztette a szóban forgó tanácsnokot, amikor egy félresikeredett adóreform révén tévedésből észrevétlen módon tíz százalékkal csökkentette a kincstár éves bevételét, annak növelése helyett. (Mindezt annak ellenére, hogy a család ősi címerében két oroszlán volt látható, amint éppen átölelték egymást, ezt úgy is mondhatjuk, hogy még működött közöttük a leó-kémia.)gyuf6.jpg

Csak a tizenharmadik királykisasszonynak nem igazán volt saját neve, még egy ideig. Ennek oka az volt, hogy a király – határtalan gőgjében és mérgében, hogy megint csak egy lánya született – olyan szemérmetlen, megalázó, sőt, mondhatni trágár névvel illette, hogy ő maga is elszégyellte magát miatta egy kicsivel később, ezért nem mondta ki többé, és senki más sem merte volna kimondani többé (mi sem írjuk le ide): inkább közönségesen csak hercegnőnek, királylánynak szólította mindenki. Egész addig, amíg végül nevet adott saját magának. Sokat olvasott a könyvtárban, és elnevezte magát Alíznak.

Címkék: könyv cartoon mese novella irodalom ünnep vallás lány nyár tűz sárkány alíz napforduló joolz denby

Vakondok 4 online nézhető

 2017.06.20. 17:34

Ma tették ki online nézhető formában a netre a Vakondok 4 - Végigjátszás című dokumentumfilmet, mely erre a linkre rákattintva megtekinthető (egy óra és negyven perc). Szerettem volna beágyazni ide, de a blogmotorral nem sikerült megküzdenem érte, így marad a fenti linkre való kattintás (vagy erre a másik linkre a kivágott részekért és werkfilmekért stb.). A képre ne kattintsatok, az csak illusztráció. Bizonyára előbb-utóbb felkerül a Vimeóra és a YouTube-ra is.vak.jpg

Címkék: játék film mozi könyv magyar cartoon sci-fi retró videó végigjátszás review if vakondok időrégész pixelhősök novotrade moleman

Platform Independent Code

 2017.04.30. 23:09

Vagyis platformfüggetlen kód lenne a téma, amiről most csak itt egy kurta bejegyzést írok, viszont ott a PDF a maga pompájában, amit feltöltöttem épp, és az pedig 51 oldal hosszúságú tömény szöveg (és némi kód), de angolul… A teljes címe: Writing Platform Independent Code on CBM Machines (mely egyúttal a link is természetesen a letöltéséhez, a fájl maga csak kb. 200 kB). Feltoltam a csdb.dk-ra is, tehát ide kattintva is megtalálható (és hozzá is lehet szólni akár a témához). Van benne pár link, szájtokhoz és programokhoz, melyek nem lettek még feltöltve (miután még nincsenek is készen), ezzel kapcsolatban elnézést és/vagy némi türelmet (a nem kívánt rész törlendő), a jövőben majd bepótolom őket.

Címkék: commodore programozás angol pdf c64 rosetta pet lcd vice basic plus/4 assembly dtv chameleon tdc vdc dma c128 6510 supercpu 65xx 1541 ultimate 6509 reu c65 65816 csdb.dk sdos mega65 memtest64 cbm-ii vic-20

A vad nyulak

 2017.03.22. 04:29

Rossz hold kelt föl… mikor a nyúl először megjelent a falu határában egyik éjszaka. A sötétben is bárki láthatta (ha látta), hogy egy Nem Akármilyen Nyúl: tudniillik ez a nyúl egy igazi Vad Nyúl volt. (Igaz, ami igaz, hogy a hozzá hasonlókat senki nem látta túl szívesen.)

Már a sorkatonaság alatt is – lelkiismereti okokra hivatkozva – elutasította a tojásrakást és a vegetarianizmust. Ráadásul volt neki egy elektromos fogkeféje, amivel a többi, kevésbé vad nyúlnál, ahol eleinte lakott, rendszeresen kiverte a biztosítékot. (Nem használta mindig rendeltetésszerűen ugyanis.)

Mindennek a tetejében ez egy Különösen Vad Nyúl volt: mesélték, hogy esetenként egészen elképesztő ridegséggel és arroganciával tudott rátekinteni az emberre, ami mellé számos – akár cifra káromkodással is kísért – fennhéjázó frázist elsajátított. Máskor meg csak némán nézett, moccanatlanul, és ilyenkor volt leghátborzongatóbb, ugyanis a közelében lévők, amennyiben odafüleltek, hallhatták a halk, sőt, már-már nem evilági neszt, ahogyan lassan, de módszeresen, egymás után kiakasztotta a fejében az összes fogaskereket.

nyuszo1.jpg

A Vad Nyulak névadóit szemlátomást nem zavarta az a körülmény, hogy a szervezethez szinte kizárólag olyan, sérült vagy zavarodott lelkű házinyulak csatlakoztak, kik valaha élt vadnyúl elődeik szelleméből merítettek erőt maguknak a létezésükhöz. Minthogy a tényleges vadnyulak azonban nem érthették meg az indítékaikat, megesett, hogy bírálták vagy kigúnyolták őket – ami pedig általános sértődöttséghez és a kommunikáció teljes hiányához vezetett. E frusztrált kis teremtések sűrűn változtatták lakóhelyüket, s az őket nem kedvelő vidékeken előszeretettel keveredtek balhékba vagy nézeteltérésekbe a helyi állatvilággal. A napszemüveg mögé rejtve, szüntelenül csalódottság ült az ábrázatukon.

Címkék: tavasz könyv húsvét nyúl mese novella irodalom ünnep vallás macska csiga napéjegyenlőség kiskacsa

Vakondok 4 filmelőzetes

 2017.02.22. 22:22

Alakul a molekula: nemsokára mozikban a Vakondok 4 ­– Végigjátszás című dokumentumfilm. Addig is egy rövid előzetes megtekinthető már belőle. Érdemes a projekt weboldalán csekkolni, hogy mikorra tűzik ki az első időpontokat. Mint Matusik Szilárd leírta, több hónapnyi munka után, véleményük szerint sikerült elég jóra összerakni szélesvásznú vetítéshez, ezért vállalják a mozipremiert (miután már nemzetközi filmfesztiválokon is körbefuttatták), de a későbbiek során természetesen az ingyenes online tartalom a végső állomás. Mindenesetre a mozijegy sem drága (550 forint körül várható).

vakondok.jpg

Egyelőre nem is írnék róla többet, mert még nem láttam (tavaly áprilisban volt egy zártkörű bemutatója, ahol a részvevők nagy része már megtekinthette, de én sajnos nem tudtam rá hazautazni). A fejleményeket az IDDQD blogon vagy a Facebook-on lehet figyelemmel kísérni.

Címkék: zene előzetes játék tavasz mozi underground sci-fi retró videó programozás vakondok moleman

Egy friss tobozmirigy, rágni

 2017.01.02. 04:40

Jóllehet a címhez használt idézet a Félelem és reszketésből származik („or a fresh pineal gland to chew on”), én mégis azt hiszem, hogy passzolhat ide. HST és HPL két nagyon különböző személyiség volt, a maga módján mégis markáns, vagány, excentrikus, és a modern amerikai irodalom „élő” klasszikusa mindkettő. (Jó, jó, tudjuk, mind a kettő meghalt, viszont hatása és életműve mindkettőnek egyelőre inkább tartozik a jelenhez és jövőhöz, semminthogy a múlthoz – nem teljesedett még be.)

hpl1.jpg

Ez esetben még egy megfogható közös pont is van: a tobozmirigy (illetőleg annak tudatmódosító hatása). Noha Thompson inkább viccből hivatkozott rá… Lovecraft talán kevésbé. Mivel épp egy filmfeldolgozás tette aktuálissá a témát, mielőtt még belemerülnénk, először is nézzünk csak egy rövid áttekintést más, többé-kevésbé ide kapcsolódó alkotásokról.

Épp mikor A faun labirintusa az egyik kedvenc filmem lett, illetve a Hellboy 2 magyarországi forgatását végigstatisztáltam beöltözve trollként (kilenc éve), kezdtek szállingózni hírek róla, hogy Guillermo del Toro filmet készít H. P. Lovecraft Az őrület hegyeinél című írásából is… később, hogy a Hobbit-filmeket is ő rendezi majd… végül csak a csalódások sorozatát sikerült elkövetnie, hisz egyik sem vált valóra, és ráadásként az is kiderült, hogy Hellboy 3-at se fog rendezni már többé. Majd miután volt arcbőre még ezek helyett holmi gyalázatos Pacific Rimmel előmerészkedni – akkor aztán végképp tökönrúgva érezhettem magam általa. A Shyamalan-féle felmenőkhöz hasonlóan – akik nyilván mostanra már évek óta folyamatosan és gyógyíthatatlanul csuklanak – a del Toro család is kezdhet lassan eme idült légzési és rekeszizom-rendellenességtől szenvedni. (Az alábbi illusztráció egy pillanatra felvillantja: így nézhettek volna ki a trollok a Hobbitban, ha del Toróra bízzák.)

hpl2.jpg

Most a közelmúltban újabb csalódások értek, közöttük az Érkezés című sci-fivel, amit nemcsak holmi rendkívülinek ígérkező alkotásként harangoztak be, de azt is rebesgették róla, hogy állítólag „lovecrafti motívumokat is tartalmaz”. (Természetesen, meg mogyorót is, nyomokban.) Sajnálatos módon egyik állítás sem igaz. Nemrég megnéztem, és nyomokban sem tartalmaz. (Az, hogy néhány nagyobbra nőtt csápos sógor szemlélődik benne, az még nem számít ám annak.) Maga a történet is kiszámítható, így enyhén unalmas. (Az egyiptomi hieroglifákat hány száz évig tartott megfejteni? Pedig azt csak emberek készítették, nem is olyan régen. Ehhez képest itt egy teljesen más faj írását és nyelvét bogozzák ki és tanulják meg pikk-pakk. Majd továbbállnak, hogy „csak beugrottunk, tschüss”. Nekünk pedig Stanislaw Lemtől ugrik be Az Úr hangja, vagy legalábbis annak, aki olvasta. Ez nekünk, magyaroknak két szempontból lehet izgalmas: egyfelől az egyik filozófiai alapgondolata végett – miszerint a felhasznált nyelv meghatározza a gondolkodás módját –, másfelől mert épp készülget ebből is egy magyar film.) Az említett mozi közelében sincs az olyan remekműveknek, mint amilyen a Jodie Foster-féle Kapcsolat, vagy a District 9 (márpedig az előzetesekből kiindulva már-már ilyen kaliberű alkotásra tippelhettünk volna). De ne essünk bele persze más irányú túlzásokba sem: attól ez még jó film, érdekes, és érdemes is (akár többször újra) megnézni. Csakhogy hiba volt az ingerküszöbünket túlságosan felpörgetni előtte – ugyanezt a hibát követték el a Prometheus esetében néhány évvel ezelőtt.

Címkék: zene kritika film mozi könyv underground magyar sci-fi mese novella videó irodalom ünnep karácsony guillermo del toro alien hobbit hunter s. thompson from beyond review tobozmirigy h. p. lovecraft ixtlan artworks onnan túlról

Búék Búékovics

 2016.12.31. 15:38

Megvilágosodtam, rájöttem: a halál csak egy cogitus interruptus… Ennek örömére előhalásztam egy ismeretlen rejtekhelyről néhány régi jegyzetemet, melyben beszédes nevek halmazára leltem. (Volt még több is, de szerencsére azok nem kerültek elő…) Továbbá kéznél van egy versem, amit nemrég költöttem, a címe: A resti mesét. Ezekkel kívánok most mindenkinek boldog új évet!

 

A balszerencsés görög kártyás: Vesztesz Teosztasz

A fösvény délszláv üdülőtulajdonos: Drágán Csikorogakavics

A román népnemzeti antihős: Bátran-se de Botorul

A kellemetlen oláh származású szlovák nőszemély: Cicuska Takarodna Valachová

A konzervatív holland párbajhős: Flinta van de Messzehord

Az eltökélt örmény napközis szakács: Dzsemetken Amenzán Akaratlagosan

A tettenért zanzibári orvvadász: Szorula Hurokh

A mérsékelten őshonos mexikói asztalos: Nincspuhafatipli Voltez de Aztán el Fogyott

A nagycsaládos arab: Ali Farka Meggebed

A Nyugat-Európában vállalkozó, udvarias kínai: Schuldi Gung

 

Címkék: játék irodalom búék

Ment a kis sün a tizenkét Celsius fokos erdőben, amikor szembe jött vele a nagy medve az úton.

– Már megint született egy kisjézus – újságolta el a medve.

– Hová teszik ezek minden évben az előzőt? – csodálkozott rá a sün.

– Biztos van egy menhely.

– Vagy egy használtjézus-szaküzlet.

– Akkor onnan akciósan szerezhetsz egy kifutóban lévő modellből.

– Minek nekünk olyan?

– Ma már mindenkinek van.

– Jó, de nekem használt nem kell.

– Különben is biztos kínai.

– Ráadásul lemerült a hitelkeretem.

Végül inkább úgy döntöttek, készítenek sült tököt és forralt bort az erdő állatainak. Össze is gyűltek az állatok, és berúgtak. Miután látták, hogy a részeg állatok már gorombáskodni is kezdenek egymással, és újra előveszik nemzedékek óta dédelgetett sérelmeiket, hogy ingerszegény életükben mesterséges konfliktusokat generáljanak így vele maguknak, a kis sün és a nagy medve észrevétlen módon leléptek, még mielőtt a buli túlságosan eldurvult.

sunmedve.jpg

– A téli napfordulót már a dinoszauruszok is ünnepelték, erre tisztán emlékszem – magyarázta lelkesen a kis sün. (A tűz fényében pont úgy festett most, mint egy apró sztegoszaurusz, ahogyan a fenyőtobozok közt turkált.)

Címkék: könyv mese irodalom ünnep vallás karácsony tél medve sün napforduló

süti beállítások módosítása