Még valamikor tavaly ilyentájban kezdtem fogalmazni két nagyobb lélegzetű írásművet, melyből az egyik aztán el is készült, és a weblapomon publikáltam (Gép az emulánsok ellen – harminc éves és még mindig él, a C64 harmincadik szülinapjára, s mint úgy alakult, sajnos valamiképpen Tramiel bácsi halálának napján sikerült épp kitenni; szomorú, de szép szimbolikus egybeesés volt); a másik viszont félbemaradt, mikor nekiálltam programozni inkább, és az időt és az energiát helyette a fejlesztések vitték el… Azóta sem nyúltam hozzá, ugyan most már lassan tovább kéne folytatni. A címe: Volt egyszer egy inputsor, s amiről szól pedig: a(z) magyar kalandjáték-programozás történetéről egy rövid összefoglaló. Feltett szándékom, hogy idén azért elkészül…
Az eltelt idő alatt sokminden más történt, például egy igen kedves ember elküldte nekem egyik régi játékom, Az Alvilág Ura, mostanra már teljességgel elveszettnek hitt (és előzőleg általam még sosem látott!) eredeti Novotrade-es kiadású borítóját (plusz a lemezt, de az nem túl érdekes). Más emberek pedig küldtek mást (pl. A bosszú c. Rátkai-játékét). Korábban már turkálgattam magam is a különféle retroweboldalakon, és begyűjtöttem néhány hasonlót, ugyanis a cikkhez ilyen képanyagra feltétlenül szükség lesz. Továbbá egy remek dolog lenne, hogyha nemcsak képek formájában, hanem azok fizikai valójában sikerülne a régi magyar számítógépjátékokból összehozni valahogy egy mind teljesebb gyűjteményt az évek során, melyhez azt szeretném kérni mindenkitől, akihez majd eljut ez a hír, hogy amennyiben bárki, bárhol összeakad ilyesmivel, akkor (lécci! lécci! lécci!) üzenjen, vagy szóljon, küldjön stb. (Még nem tudom, hogy milyen módon, de valahogyan meghálálom később ezt.)
Az első esetet az Árok Party-s Cargo kolléga is megénekelte a Tehernaplóban, és ő is közzétette ugyanezt a kérést, tehát – ha az jobban tetszik – akár oda is lehet küldeni. Részemről a gyűjtögetés egyelőre így áll (illetőleg korábbról még egy-egy adag itt meg itt), és jó lenne, ha nem maradna ennyiben. Többek közt a szöveges kalandjáték műfaj egyik legismertebb hazai gyöngyszeme, az Időrégész borítójáról sincs semmi hír (ugyancsak a Novotrade adta ki még 1987-ben ezt is), márpedig az nem maradhat ki. Az első kommersz (azaz kiadott, és a hivatalos kereskedelmi forgalomba bekerült) magyar kalandjáték ugyanakkor még csak nem is 64-en, hanem Commodore Plus/4-esen született, A hős lovag (Tihor Miklós munkája volt 1986-ban); szerencsére legalább az megvan (a kiváló Plus/4 website lelkes üzemeltetőinek hála). A láthatólag már meglévő anyagokból is örömmel várnék akárkitől további vagy újabb küldeményt, mivel egyrészt ezek minősége általában nem túl jó, másrészt pedig sosem árt, ha több is van (ma már ezek különleges ritkaságok,
